A monda szerint egy kínai császárnő kb. 5000 évvel ezelőtt figyelte meg a selyemhernyó begubózását, majd legombolyította a szálat és szövetet készített belőle. Európába időszámításunk után került be csempészet útján.
A legtöbb selymet előállító ország Kína, India és Japán. A selyemhernyó tenyésztésének az alapja az eperfa, csak az eperfán él meg a hernyó. A hernyó kb. 30 napig fejlődik és bebábozodáskor kb. 3000 m hosszú selyemszálat fon. A selyemszál anyaga a fibroin, amely fehérje láncokból áll. A tenyésztők a bábokat megölik, a ragasztóanyagot feloldják, megkeresik a gubó kezdőszálát és legombolyítják a gubót.
A selyem legfontosabb jellemzője a selymes fény, finomság és a kellemes tapintás. Rugalmassága kiváló, ezért nem nagyon gyűrődik. A dezodorok, a parfümök színváltozást idézhetnek elő. A selyem összenyomásakor olyan roppanást hallunk, mintha frissen hullott hóra lépnénk.
A selyem kikészítése során különböző selyemanyag típusokat lehet megkölönböztetni: hámtalanított selyem, nehezített selyem, vadselyem (az utóbbi a vadon élő selyemhernyó gubóiból készült).
Jellegzetes selyemszövetek : sifon, kreppdesin, kreppzsorszett, kreppszatén, damaszt, organza, szatén, taft, twill.
A selymet általában tisztán dolgozzák fel, de mindenféle szálasanyaggal keverhető.
Alkalmazási terület :
Ruházati textíliák: ruhák, blúzik, elegáns női fehérneműk, síalsóneműk, alkalmi ruhák
Kellékek: sálak, nyakkendők, kalapok, esernyők, művirágok
Lakástextília: dekorációs anyagok, tapéták, szőnyegek, lámpaernyők ágynemű
A selyemből készült ruhadarabokhoz finommosószert használjunk, lehetőleg hideg vízben öblítsünk. Ne fehérítsük a textilíákat! A színes selymet és a különösen érzékeny terméket vegyileg kell tisztítani. Szárítógépbeni szárítása nem ajánlatos.