Miért van szükségünk a Környezetközpontú Irányítási Rendszerekre? Dányi István főosztályvezető - Kálmán Albert tanácsos (IKIM Technológiapolitikai Főosztály)  

A címben feltett kérdés megválaszolása érdekében mindenekelőtt egy idézetre - egy 1996. szeptember 6-i keltezésű hírre - szeretnénk hivatkozni, amely  a következő:

"Az ISO 14001 szerinti tanúsítvány cégünk egyedülálló sikere. Mind országunk cégei közül, mind a világ lemezmeghajtó (disk drive) iparában mi vagyunk az elsők, akik ISO 14001 szerinti tanúsítványt szereztek. Ezen túlmenően cégünk az első olyan vállalat, amely az ISO 9002 és az ISO 14001 szerinti tanúsítási folyamatra történő felkészülést ugyanannak az összetett programnak a keretében, annak részeként végezte".

Már ebből a néhány mondatból is valószínűleg sokan sejtik, hogy sajnos, a sajtónak nyilatkozó úr nem magyar volt. Az illető, egy bizonyos Tien úr a "Read-Rite International" alelnöke és egyben a nyilatkozat tárgyát képező "Read-Rite Thailand" thaiföldi cég ügyvezető igazgatója. Az ISO 14001 szerinti tanúsítvány megszerzését olyan nagy jelentőségűnek tartotta, hogy rögtön fel is rakatta az erről szóló tudósítást az Internetre, cége világháló-(web-) oldalaira. Onnan szereztünk róla tudomást - a világ megannyi más érdeklődőjéhez hasonlóan - mi is. Tien úr természetesen azt sem mulasztotta el, hogy a hír kapcsán a hálózaton rövid, de szakszerű tájékoztatást adjon az ISO 14001 lényegéről és saját cégéről, valamint arról, hogy éppen most fogadott egy 25 fős, amerikai befektetőkből álló delegációt, akik a látottak-hallottak alapján élénk érdeklődést mutattak a cég malájziai üzeme iránt is.

Zárójelben jegyezzük meg, hogy az Interneten egyre nő az ISO 14000-rel foglalkozó anyagok mennyisége és előbb-utóbb már összemérhető ISO 9000-rel foglalkozó anyagok számával. 1997. július 31-én az egyik legnépszerűbb kereső, az AltaVista a hálózaton például az előbbiből .mintegy 80000, míg az utóbbiból kb. 300000 forrásanyagot talált. Külföldön már megjelentek ezen a médián a tanácsadók, a tanúsítók, az oktatásszervezők. A téma aktualitását mutatja, hogy 1997. február 10-14. között az egyik tartalmi szolgáltató on-line konferenciát tartott a világhálón az ISO 14000 értelmezéséről és bevezetéséről. Az érdeklődők szíves figyelmébe szeretnénk ajánlani a következő érdekes címet: http://www.iso14000.net

Amikor tekintélyes, referenciamunkáikkal már bizonyító külföldi szakembereket kérdezünk meg az ún. "zöld gyakorlat" adaptálásának okairól, ők általában a következő, teljesen ésszerű érveket szokták mondani (találó módon egyesek ezt "tízparancsolatnak" is nevezik):

1. Alacsonyabbak lesznek a vállalat költségei - a kevesebb energia és kevesebb selejt csökkenti a működési költségeket.

2. A környezetvédelmi jogszabályok egyre szigorúbbak lesznek - jobb ezeknek elébe menni.

3. Az ún. új gazdasági eszközök - adók, járulékok, kereskedelmi engedélyek - előnyben részesítik, ill. jutalmazzák az ún. "tiszta" vállalatokat.

4. Mindez nem kerül olyan sokba - sok környezetvédelmi intézkedés bevezetése igen egyszerű és főleg a veszteségek csökkentését jelenti, jobb irányítással.

5. A nagyvállalatok beszerzési politikája - egyre több nagyvállalat és kormányzati szerv restriktív (megszorító jellegű) beszerzési politikája nyomás alá helyezi a beszállítókat a jó környezetvédelmi gyakorlatnak történő megfelelés céljából.

6. A vevők - a termékekkel szembeni növekvő elvárásokkal összhangban ma már gyakran nem elegendő azt állítani, hogy azok környezetbarátok, képesnek kell lenni azt bebizonyítani.

7. A versenyelőny - azok a vállalatok, amelyek környezetvédelmi intézkedéseket foganatosítanak, versenyelőnyt szereznek riválisaikkal szemben.

8. Jobb média image -  jobb értékesítési adatok.

9. Jobb személyzeti morál - jobb teljesítmény; a dolgozók, különösen a legjobbak, a leginkább használhatóak, szívesebben dolgoznak olyan vállalatnál, amelyik elkötelezett a környezetvédelem iránt.

10. Olcsóbb pénzügyi gazdálkodás és biztosítói kedvezmények; a biztosítók számára mindig nagy csapás, ha valamelyik ügyfelüknél környezeti katasztrófa, baleset történik, szívesebben foglalkoznak az ún. "tiszta" cégekkel.

Úgy véljük, a felsoroltak közül számos érv nálunk is minden további nélkül megállja a helyét. Kétségtelen persze, hogy akadnak közöttük olyanok,  amelyeket nem ártana mielőbb egyes felelős döntéshozók szíves figyelmébe ajánlani ...

Más szakemberek a környezet- (környezetközpontú-)irányítási rendszerek (KIR) iránti növekvő érdeklődést mindezekkel összhangban elsősorban a következőkkel magyarázzák:

1. A vevő a szerződés előfeltételéül szabja az ISO 14001 szerinti tanúsítványt.

2. A gazdálkodó szervezet olyan vevőnek szállít be, aki nagyon szorgalmazza a tanúsítvány megszerzését.

3. A kormányzat kedvezményeket biztosít a tanúsított gazdálkodó szervezeteknek.

4. A cégnek üzeme van az Európai Unió valamely államában, ahol piaci nyomás, vagy kötelező környezetvédelmi jogszabályok a tanúsítvány megszerzésére ösztönöznek.

5. A gyártó olyan piacokra exportál, ahol a tanúsítvány de facto a piacra jutás elengedhetetlen feltétele.

6. A termelő versenyelőnyt remél a tanúsítványtól.

7. A cég fő tulajdonosai, részvényesei, a helyi önkormányzat, a szakszervezetek környezetvédelmi szempontból kiválóságot ("excellence") várnak el a cégtől és a tanúsítvány megszerzése ezt jól demonstrálhatja.

A nyugati szakemberek azt szokták mondani, hogy amennyiben az említettek közül akár egy ok is fennáll, akkor már érdemes a tanúsítvány megszerzésébe belevágni - akár a cég egészére, akár annak egy részére vonatkozóan.

A KIR bevezetése a vállalat különböző szintjein számos hatást fejt ki. Nincs általános érvényű válasz arra gyakran felmerülő kérdésre, hogy mindez mibe kerül és "mit hoz a konyhára". Ez vállalatonként más-más lehet. Mindazonáltal például az Angliában és Thaiföldön végzett kutatások (talán egyik helyszín sem véletlen, gondoljunk csak az ISO 14000 "előfutárára", a BS 7750-re és a cikk elején említett idézetre) erősen azt sugallják, hogy az iparilag fejlett országok gazdálkodó szervezetei ezen a téren többet költenek a szoftverre (itt most az oktatást, képzést, a környezetvédelmi kézikönyveket stb. kell ezen érteni), míg az ún. fejlődő országokban a hardverre (pl. szennyezéscsökkentő, újrafelhasználást vagy hulladékcsökkenést elősegítő beruházásokra) fordított összeg a nagyobb.

Külföldi szakirodalmi adatok szerint a KIR szabványok bevezetésének fő oka igen gyakran az, hogy a vállalatnak igazolnia kell a részvényesei felé a környezetvédelmi szabályozásnak való megfelelését. A jogi értelemben vett megfelelésen túlmenően a tanúsítvány a cégnek versenyelőnyt biztosíthat a nemzetközi kereskedelemben és a termelékenységjavulás potenciális forrása lehet. Azonban a KIR bevezetése előtt a cégnek tanácsos elemeznie a potenciális költségeket és a várható előnyöket, annak érdekében, hogy meggyőződjön a rendszer pozitív gazdasági hozamáról. Ha ugyanis a környezetirányítás nem növeli meg a cég értékét, a pénzügyi piacok nem fogják a stratégiát finanszírozni és a vállalat kiszorul a piacról. A pénzvilág meggyőzése a környezetirányítás jövedelmezőségéről meghatározó fontosságú a siker szempontjából.

A költségek és a várható előnyök elemzésére szokták használni az ún. "részvényesi érték" koncepciót. Ez hosszú távon vizsgálja a kilátásokat és világosan megmutatja a különböző tényezők (az ún. értékképzők) hatását a részvényesi értékre.

A környezetvédelmi kérdésekkel összefüggő vezetői döntések gazdasági hatásának elemzésével a KIR költségei és előnyei a részvényesi érték csökkenése, vagy növekedése tekintetében számszerűsíthetők. Vállalati szemszögből nézve a csökkentett környezeti hatással párosuló  értékképződés a fenntartható növekedés kategóriájába tartozik.

A KIR  (vagy bármely környezeti intézkedés) bevezetésének költség-nyereség (előny) elemzése a hatások számszerű becslésén alapul. Ha a KIR várhatóan növeli a részvényesi (részvény-) értéket, akkor meg kell kezdeni azt a folyamatot, amely a felsővezetők alapvető KIR-ismeretekkel történő ellátását célozza. A KIR bevezetését előíró vagy elutasító döntést számos, a szervezet üzleti tevékenységének végzésével  összefüggő tényező befolyásolhatja. Ezért a felsővezetőknek pontosan tudniuk kell, mire kötelezik el magukat, mielőtt belevágnának egy KIR-szabványba. A sikeres bevezetés szempontjából alapvető fontosságú a felsővezetés szintjén a KIR főbb elemeinek bemutatása és megvitatása.

Nem lenne teljes a kép, ha a külföldi tapasztalatok, tanácsok mellett nem szólnánk röviden azokról a legfontosabb hazai lépésekről, amelyeket az utóbbi hónapokban az államigazgatás oldaláról a KIR terén tettünk.
 

Francia kormánykörökből bíztató jelzéseket kaptunk a KIR hazai elterjedését elősegítő közös, oktatást/képzést és pilot-projekteket magába foglaló együttműködésre, az előkészítő munkák megkezdődtek.

Nem tettünk le arról a szándékunkról sem, hogy - az ISO 9000 szabványsorozat esetében már bevált gyakorlat szerint - az UNIDO közreműködésével is előbbre lépjünk ebben a témában.

Svájcban élő honfitársunk, prof. Dr. Guy Turchany igen aktív és eredményes tevékenységet fejtett ki a hazai KIR oktatási rendszer kialakítása érdekében.

Jelentős és sürgős állami szerepvállalás szükséges a KIR magyar tanúsítási rendszerének kialakítása terén.. A legközvetlenebb haszon a várhatóan többmilliárdos piac hazai vállalkozói körének megteremtése, vagyis az, hogy ne "importáljuk" a tanúsítványokat.

Az ország presztízse is indokolhatja a hazai tanúsítási rendszer bevezetését. Legfontosabb érv azonban a költségek csökkentése és az ennek nyomán jelentkező, itthon maradó haszon. A tanúsítás megszerzéséhez kapcsolódó költségek közül maga a tanúsítás elérheti a 40 %-ot. A magyar tanúsítási rendszer jelentős költségcsökkenést eredményezhet a tanúsítás megszerzése terén, így az több cég számára válik elérhetővé. Ehhez jelentős állami érdekek fűződnek mind az állami, mind a magántulajdonban lévő magyar vállalatok versenyképességének növekedése révén. Közvetlen költségmegtakarítás jelentkezik a tanúsított szervezetek környezetvédelmi felügyelete oldalán, ugyanakkor növekvő foglalkoztatottság és adóbevételek származnak a tanácsadó cégek és a környezetvédelmi berendezéseket, mérőeszközöket gyártók oldaláról.

Az MSZT vállalta, hogy felkészül a tanúsításra és a tanúsítás áttekinthető végzésére, továbbá együttműködik a környezetvédelmi hatósággal és az auditálás feltételei közé beépíti a hatósági követelményeket.

Az előbbiekben említett hazai környezetvédelmi ipar a vegyipar, a gépipar és több más iparág metszéspontjában - a KIR-hez (is) kapcsolódva - a jövőben az iparfejlesztés egyik súlyponti területe, a gazdasági reorganizáció egyik eleme lehet. Fejlődése megítélésünk szerint az iparpolitikai koncepcióval és a Nemzeti Környezetvédelmi programmal összhangban kell történjen.

VISSZA