alma

Telepítés

Az ültetési anyag beszerzése

A facsemete vásárlásánál az alábbi tényezőket vegyük figyelembe:

• Az ültetési anyag az OMMI által kiadott certifikációval rendelkezzen, mely tanúsítja, hogy az áru ellenőrzött, fajtaazonos, egészséges növényállományról származik.
• A szabványnak (MSZ 17641/1-4. MÉM Rendelet) és a Növényvédelmi Kódex (5/1988. (IV.26.) MÉM Rendelet) előírásainak megfelelő oltványt, csemetét válasszunk.
• A szaporítóanyag lehetőleg vírusmentes legyen (Hazánkban csak a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Intézet Rt érdi állomásán állítanak elő vírusmentes szaporítóanyagot)

Minden köteg, vagy - ha egyenként vásároljuk az oltványokat - minden egyes növény rendelkezzen jeltáblával. A jeltábla adatait (alany, nemes faj, fajta, oltványminőség, az előállító faiskola megnevezése) jegyezzük föl a "Tábla Törzskönyvbe", a vásárláskor kapott számlát (szállítólevelet) gondosan őrizzük meg, mert problémák esetleges felmerülésekor később csak ezen iratok birtokában tudunk reklamálni. Ne vásároljunk bizonytalan eredetű, jeltábla és minőségi certifikáció nélküli ültetési anyagot!

A terület előkészítése

A terület elôkészítés magába foglalja a mélyforgatást, a tápanyagfeltöltést, a talajfertőtlenítést, az utak, sorok és a növényhelyek kijelölését, az öntözéshez szükséges gerincvezetékek lefektetését, valamint a terület bekerítését. A talajmintavétellel egyidôben meg kell vizsgálnunk a terület pocok és cserebogár pajor fertőzöttségét. Mindkét kártevő komoly veszélyt jelent az új telepítésekre.

pocok: két faja, a mezei (Microtus arvalis) és a kósza (Microtus terrestris) pocok károsíthat fiatal ültetvényeinkben. Telepítés előtt erős fertőzés esetén szükséges a védekezés.

A fertőzés mértékének megállapítása történhet területi kvadrát (10 x 10 m), vagy sávfelvételi (2 x 100 m) lyukszámlálással. Egy táblán több ilyen területet kijelölve, a rajtuk lévő lyukakat betapossuk, majd egy nap múlva megszámoljuk a kibontott (tehát lakott) lyukakat. Ôsszel 6-8 lyuk /100 m², tavasszal 2-3 lyuk /100 m² esetén indokolt a védekezés a klórfacinon hatóanyagú REDENTIN 75 (10-20 kg/ha) rágcsálóírtóval.

cserebogár pajor: a talajmintavételhez hasonlóan - térfogati kvadrát módszerrel - végezzük a felmérést. A lárvák faja, egyedszáma és fejlettsége alapján következtethetünk a lárvakártételre. A 1. táblázatban a leggyakrabban előforduló májusi cserebogár lárva fertőzöttségének mértékét láthatjuk a négyzetméterenkénti egyedszám függvényében.

Az új telepítés érzékeny kultúrának számít az egy hektárra eső viszonylag kevés növényszám miatt, ezért már gyenge fertőzöttség esetén is érdemes védekezni. A kártevő ellen a diazinon, a karbofurán és a forát hatóanyagok eredményesen használhatók. A védekezés időpontjául lehetőleg a tavaszi időszakot válasszuk.

1. táblázat. A talaj (májusi cserebogár) pajor fertőzöttsége a négyzetméterenkénti egyedszám függvényében

Az ültetés

Ültetés előtt fontos feladat a terület bekerítése. A fiatal almafák ugyanis - különösen keményebb tél esetén - kedvenc csemegéi a vadaknak. Nyúl ellen a kerítés nem jelent teljes védelmet, így emellett törzsvédő hálót is kell alkalmaznunk.

Közvetlenül ültetés előtt végezzük el a gyökerek visszametszését és a pépezést. Az utóbbi munkafolyamat őszi és tavaszi ültetésnél egyaránt ajánlott, de különösen a beöntözés nélküli őszi telepítésnél lehet nagy fontosságú. A pépbe keverjünk 0.2-0.3 %-os töménységben valamelyik általánosan használt gombaölő szerből (mankoceb, cineb, folpet). Az ültetés utolsó mozzanata a csemeték iszapoló beöntözése legyen.

Ügyelni kell, hogy a telepítés folyamán leggyakrabban elkövetett hibákat (szemzési hely föld alá kerülése, az ültetendő csemeték kiszáradása, hiányosan vezetett Telepítési napló, stb.) kerüljük el.