málna

Morfológia

Az 1-2 m magasra növő félcserje hajtásrendszere 1 éves, fokozatosan elfásodó meddő zöldhajtásokból (sarjak) és kétéves termővesszőkből áll. A keletkező sarjak eredtüket tekintve lehetnek tősarjak (a termővesszők legalsó, alapi rügyeiből képződnek, s az anyatôvel szoros kapcsolatban maradnak), vagy gyökérsarjak (a gyökerek járulékos rügyeiből fejlődnek augusztustól kezdve a következő év április végéig). A sarjak növekedési üteme a hőmérséklet és a naphosszúság függvénye. A sarj megnyúlása a vegetáció elején az apikális és interkaláris növekedés eredménye, de kb. 15 ízköz kialakulása után már csak apikálisan nő. A termővesszők oldalrügyeiből (vegyes rügyek), a következő tavasz során rövid oldalhajtások alakulnak ki, melyeken később a virágzat és a termés képződik. A termővessző alapi részén található oldalrügyekből azonban meddő oldalhajtások képződnek. A sarjhajtásokon, az oldalrügyek fentről lefelé haladva, differenciálódnak. A főrügy mellett egy mellékrügy is található, ezek csak a főrügyek után differenciálódnak. A termővessző középső harmadának rügyei a legfejlettebbek, míg a csúcsi részen lévők sűrűbben állnak ugyan (rövidebbek az ízközök), de kevésbé fejlettek. Mivel a letermett másodéves vesszők a málnaszüret után fokozatosan elszáradnak, augusztus folyamán tőből távolítjuk el azokat.

Egyes málnafajták sarjhajtásain a rügyek gyorsan (július végén) befejezik fejlődési stádiumaikat, s ezért ezek az elsőéves hajtások ősz felé már teremhetnek. Ezek az ú.n. folytontermő (remontáns) fajták. A főtermés ezeken a hajtásokon is csak a következő (második) évben várható. Azokat a fajtákat, amelynek rügyei augusztus-szeptember folyamán differenciálódnak és a következő év nyarán teremnek, egyszer termő fajtáknak nevezzük.

A málna levelei hármasan vagy ötösen szárnyasan összetettek. A meddő hajtásokon a levéllemezek rendszerint nagyobb felületűek, mint a termővesszőkön. Fonákuk sűrűn, ezüstösen molyhos.

A föld feletti vegetatív szervek többé-kevésbé serteszőrösek, tüskések, kopaszok, vagy pelyhesek.

A málna fürtvirágzata felleveles, tavasszal későn, csak a májusi fagyok után nyílik. A termőhajtáson először a csúcsvirág bomlik ki, majd bazipetálisan az oldalfürt elágazások végén elhelyezkedő virágok is. A málna hímnős virágai öntermékenyülők, mézelők. Az idegen beporzás javítja a kötődött gyümölcsök arányát. A magház felső állású. A porzók a vacok szélén helyezkednek el. A többé-kevésbé kúp alakú vackot számos termő borítja. A két magkezdemény közül mindig csak 1 termékenyül meg.

Az apró csonthéjas termések csoportosan ülnek a vackon. A gyümölcs a vacokról gyűssűszerűen leválik. A termés külső és középső burka húsos, ízletes. A belső terméshéj azonban csonthéjjá fejlődve szorosan körülzárja az egyetlen magot. A gyümölcs színe lehet piros, sárga vagy fekete (utóbbi a R. occidentalis származás esetén).

A vegetatív úton szaporított málna gazdag járulékos gyökérzetet fejleszt, amelynek zöme a talaj felső 10-20 cm-es rétegét szövi át. A függőlegesebb irányban növő gyökerek (elenyésző a számuk) 1 m mélységre is lehatolnak. A gyökérrendszer növekedésének van egy tavaszi és egy őszi ciklusa. A talaj tápanyagait nagyon intenzíven kutatják és használják fel. Júniustól kezdve a gyökérzeten számos, nagy térfogatú fehéressárga színű járulékos rügy alakul ki, melyek a fajta gyökérsarjról történő gyors elszaporítását biztosítják.

A málna 54-80 nappal a rügypattanás után kezd virágozni. Miután már kb. 700 aktív hőfokot (> +5°C) asszimilált. Az érés kb. 30 nappal a virágnyílást követően esedékes és addig kb. 1500 aktív hőfok felhalmozódásával számolhatunk. Egy fajtán belül az érés kb. 1 hónapig tart, s ez alatt 7-10 szedés is esedékes. A rügyduzzadás és lombhullás kezdete közötti időköz kb. 192-200 napot ölel fel, s ez alatt kb. 3000 aktív hőfokkal számolhatunk.