málna| málna |
Telepítés |
A talajanalízissel kimutatott tápanyaghiányt úgy fedezzük, hogy minden mg% hiányra hektáronként 500 kg 18%-os szuperfoszfátot és 180 kg kénsavas kálit pótolunk. A szükséges foszfor- és káliummennyiségek 2/3-át már az elővetemény alá adjuk, míg a különbözetet a talajforgatás előtt, az 5 t/ha érett szervestrágyával, valamint a 30-70 kg 3%-os Heclotoxal együtt.
A málna estében a sortávolságot aszerint választjuk, hogy a következőkben a talajápolási munkákat kézzel, lóvontatással vagy kis traktorokkal végezzük majd. Kézi kapálás esetén a tenyészetület 1,2-1,5x0,5-0,7 m, fogatos művelésnél 2,0x0,5-0,7 m, míg traktoros ápolásnál 3-3> x0,5-0,7 m. Az erősebb növésű fekete és bíbor málna esetében a sortávolságot 0,5 m-rel, míg a növénytávolságot 0,3 m-rel növeljük.
A málna gépi szüretelése, a betakarító+erőgép térszükségletétől függően a sortávolságot módosíthatja. A remontáns málna gépi betakarítása érdekében a franciák pl. ikersoros sövényt telepítenek. A sövényen belül a sorok közt 0,7 m a táv, a sövény szélessége 1,2 m, a sövények között pedig 2 m-es távolság marad.
A málna gyalog és karós művelése a közelmúltban leginkább a kis felületű telepítésekben, illetve a kertekben terjedt el. A gépi szüretelés kényszerű igénye azonban a gyalogművelést a nagyüzemi termesztésben is előtérbe, illetve gyakorlatba hozta. Ugyankkor a karós művelést a meglehetősen nagy karó- és munkaerő igénye fokozatosan, még a kertekből is kiszorította. Napjainkban a málnatermesztők leginkább a kordonos művelés különböző változatait alkalmazzák. Azokat is széles, szoros, de fôleg 30-40 cm széles sövényszerű telepítésben.
A vasbeton tartóoszlopok magassága kb. 1,8 m, melyből 40-60 cm a talajba kerül. A soron belül ezek 10 m-re lesznek, s azokon majd 1-2 sor, rendszerint páros huzal feszül. Az egysoros ikerhuzalpárt a talajtól 1-1,1 m magasra, egymástól kb. 60 cm-re feszítjük és azoknál a fajtáknál alkalmazzuk, melyek azonos magasságú sarjhajtásokat hoznak. Ellenkező estben a tartóoszlopokra kétsoros huzalpárt helyezünk. Az alsó ikerhuzal a föld felszínétől 0,6 m-re, a felső ikerszál pedig 1,1-1,2 m-re kerül. A szimpla soros huzalok alkalmazása a hajtások nagy kötözési kézimunkaigénye miatt nem célszerű.
Mivel a málna érése során a huzalokat jelentős súly terheli, azok vastagsága kb. 2-3 mm kell legyen. Ezen túlmenően pedig a kordonos művelés akadályozhatja vagy lehetetlenné teheti a gépi betakarítást is, amennyiben az erő-, illetve a betakarítógép típusai az alkalmazott művelési rendszerrel nincsenek kellően összehangolva. Felvetődik a kérdés, hogy a karós vagy kordonos műveléssel szemben a sövényszerű gyalogművelés nem gazdaságosabb? Ez ugyanis nem igényel tartóoszlopokat, huzalokat és kötődést, ugyanakkor az egyszerűbb gépi betakarítást sem nehezíti. Igaz, ebben az esetben rövidebb és merevebb sarjhajtásokat növesztő fajtákat kell telepíteni, sőt a termővesszők kb. 100-120 cm-nél történő visszametszése sem nélkülözhető. Ez azonban bizonyos terméskiesést okoz. Célszerű, ha a tervezés során még egy lehetőséget elemzünk: amennyiben alacsony növésű remontáns fajtákat sövényszerűen telepítünk és gyalogművelésben részesítünk, s a termővessző kora tavaszi rövid csapra történő vágásával a júniusi termés kialakítását lehetetlenné tesszük, ezzel erőteljes sarjhajtás-növekedést és nagyon korai termőrügy-differenciálódást váltunk ki ami korai és bőséges őszi terméshez vezet. Ennek az elôfeltétele viszont a hosszú, korai fagy nélküli ősz.
Bármilyen sortávolságra is telepítünk, jó, ha az ültetést már október folyamán elvégezzük. A szaporítóanyagot rendszerint ugyanolyan mélyre ültetjük, mint amilyen mélyen a szaporítótelepen is volt, lazább talajokon azonban 3-5 cm-rel mélyebbek. Az ősszel ültetett sarjak beöntözés utáni 20-25 cm-es felkupacolása kötelező. Tavaszra maradt ültetéskor a felkupacolástól eltekinthetünk, ha nagyon korán ültetünk. Ősszel is, de különösen az elkésett tavaszi ültetéskor nagyon ügyeljünk a gyökéren található nagyméretű, fehéres színű és nagyszámú járulékos rügyekre. Azok letörése az első évi sarjhatás-képzést nagyon hátráltatja, ezért káros. Tavaszi telepítés során a talaj nedvességét, ha szükséges, pótoljuk. Ilyenkor a sorokat esetleg szalmatrágyával is takarjuk.