| Fitotechnikai munkák |
A fásmetszés klasszikus időpontja a fák nyugalmi állapotára esik, de a meggyet metszhetjük nyár végén (augusztusban ) is.
A koronaalakítás befejeztéig szükséges az évenkénti rendszeres metszés, ezután pedig - ha az ültetvény állapota megengedi - át lehet térni a 2-3 évenkénti metszésre, mely elsősorban az egyes fajtákra jellemző úgynevezett "ostorosodás" megakadályozására és a korona ritkító metszésére korlátozódik.
Az ültetvényekben legelterjedtebb koronaforma a tölcsér- vagy váza korona, amely nevét az alakjáról kapta.
(1)Termőkorban a metszés célja a termőrészek felújulásához szükséges hajtásnövekedés fenntartása, a korona elsűrűsödésének megakadályozása, a korona egyenletes megvilágítottságának biztosítása valamint (üzemi ültetvényekben) a gépi betakarítás elősegítése.
(2) A termőgallyak ritkító, termőrész ifjító metszése elsősorban a széthajló ágrendszerű meggyfajtáknál indokot. A metszést a fa felső részein és a vázágak külső elágazásain kezdjük. A termőrész ritkítás során az egymásra ívelődő, többszörösen elágazódó ostorokat egy belső elágazásig metsszük vissza. Ha a ritkító metszést 1-2 évenként rendszeresen végezzük, akkor a termő gallyazat 1/3-ának eltávolítása megfelelő növekedésre készteti a fákat. A 3-4 évente végzett ritkító metszésnél azonban célszeru a gallyazat felét eltávolítani. Természetesen az elszáradt vesszőket gallyakat szintén ki kell vágni.
A gondos metszés hatására javul a korona belsô részeinek megvilágítottsága. A jó fényviszonyok között fejlődő erôs hajtások később megfelelően elágazódnak, új, aktív termőfelületet képeznek.
Üzemi meggyültetvényekben a lelógó termő gallyazat akadályozza a rázógépek mozgását, ezért az alsó gallyszintet a talaj fölött legalább 80-100 cm-re kell behatárolni. Ez a lelógó gallyak tőből eltávolításával, vagy kellô magasságban történő visszametszésével érhető el.
(3) Termő cseresznye-és meggyültetvényekben erőteljesebb hajtásnövekedést válthatunk kia korona vázrendszerének és termő gallyazatának részleges ifjításával. Szüret után először fűrésszel távolítjuk el az elűrűsödött ágrészeket. A munkát mindig a korona felső szintjében kezdjük el. A korona fölső részén a sudár legfelső ágemeletig történő eltávolításával (katlanozással), a vázágvégek ritkításával (kihegyezéssel) nyithatunk utat a fénynek a belső koronarészekhez.