A cseresznyelégy által károsított gyümölcs minősége romlik, hisz a lárvák a mag körül a gyümölcs húsát rágják, amely ezáltal fölpuhul, barnásan elszíneződik. Ez egyúttal utat nyit a moníliás fertőzésnek is.

Mind a friss gyümölcs exportját, mind a feldolgozóiparnak szánt meggy eladását már kis fertőzöttségi százalék is meghiúsíthatja.

Az ellene való védekezésre nagy szerválaszték áll rendelkezésünkre, ezek hatásfoka jó, de a nehézséget a permetezés időzítése jelenti. A permetezés időpontjának meghatározása a cseresznyelégy rajzásának megfigyelésén alapszik. Erre a célra ragadós sárgalap használata javasolt. A védekezést az imágók megjelenésekor kell megkezdeni - figyelembe véve a fajta várható érési idejét és a szer élelmezés-egészségügyi várakozási idejét.

Kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus)

Az almánál leírtak érvényesek azzal a különbséggel, hogy kártétele nyomán a meggyen és a cseresznyén nem alakul ki a jellegzetes "lázfolt". A pajzstetű ellen felhasználható készítményeket a táblázat tartalmazza.

Fekete cseresznye-levéltetű (Myzus cerasi)

A levéltetű szívogatása nyomán a meggy levele enyhén, a cseresznye levele erősen torzul. A levéltetvek szívogatása nyomán a fa gyengül, a hajtásnövekedés mértéke csökken. Az általuk kibocsátott mézharmaton korompenész gombék telepednek meg, melyek csökkentik az asszimilációs tevékenységet és rontják a gyümölcs piacosságát is.

A kártevő elleni védekezés alapja az áttelelő tojások elleni lemosó permetezés (Novenda, Agrol Plusz, stb.), valamint a tavasszal kikelő ősanyák és az első leánynemzedék elleni permetezés (Pirimor, Chess 25 WP, stb)

Atkák(lásd: almatermesztés)

Sodrómolyok

Hazánkban a cseresznye és meggy ültetvényekben a Tortricidae családba tartozó 8-10 faj kártételével számolhatunk. A pontos faj meghatározása után a védekezés az almánál leírtakkal azonos.

Lombrágó hernyók

A vegetáció folyamán többször találkozhatunk a lombot károsító hernyók tömegével, ezért ezeket a különböző fajokhoz tartozó kártevôket a gyakorlat gyűjtőnéven "lombrágó hernyóknak" nevezi. A leggyakoribb ide sorolható fajok a következők:

Amerikai fehér szövőlepke (Hyphantria cunea)

Gyapjaslepke (Lymantria dispar)

Aranyfarú lepke (Euproctis chrysorrhoea)

Galagonyalepke (Aporia crategi)

Gyűrűspille (Malacosoma neustria)

A cseresznye és meggy ültetvényekben a legsúlyosabb kártételt az amerikai fehér szövőlepke okozhatja. Minden gyümölcsfajon elôfordul, de elsősorban az almát, cseresznyét, szilvát, diót és meggyet károsítja. Súlyos kártétele esetén (tarrágás) a fa szinte teljes lombfelületét elveszítheti és emiatt a kondíciója leromlik.

A kártevô elleni védekezés kötelező. A lepkék rajzását csapdázással jól nyomon követhetjük, az ellenük való védekezést tavasszal a rügysodrók elleni, nyáron a kaliforniai pajzstetű elleni védekezéssel össze lehet kapcsolni. A védekezésre inszekticidek széles választéka áll rendelkezésünkre.

A csonthéjasok monilíniás betegsége a hazai időjárási viszonyok között évről-évre veszélyezteti fáinkat. A betegséget a fent leírt két monília faj okozza - elsősorban gyümölcsrothadásos tüneteket előidézve. A gyümölcsfertőzés valamennyi csonthéjas gyümölcsfajon rendszeresen előfordul, a fertőzés veszélyét növeli illetve súlyosbítja , ha a gyümölcs felületét valamilyen mechanikai sérülés éri (jégverés, károsítók okozta sebek, eső okozta héjrepedés). Az ilyen jellegű befertőződésből adódó terméskiesés egy-egy évjáratban tragikus lehet. A gyümölcsrothadáson kívül a M. laxa a meggyen, kajszin, elvétve az őszibarackon és szilván még jelentős károkat okoz azzal, hogy virághervadást, hajtás- termőnyárs-, súlyos esetben ágpusztulást idéz elô. E gomba elsősorban a meggy és a kajszi virágainak bibéjén keresztül behatol a magkezdeménybe, melynek következtében a virág megbarnul és elszárad. A virágkocsányon keresztül a gomba behatol a hajtás- és szárrészekbe, a fejlődő hajtások, gyümölcsök hervadását, fonnyadását okozza. Súlyos fertőzés esetén egyes koronarészek vagy akár az egész fa elpusztulhat. A kórokozó fertőzéséhez a virágzás alatti párás, esős idő kedvez.

A két kórokozó ellen a védekezés fungicidekkel jó hatásfokkal megoldható. A gyümölcsrothadás megelőzésére a mechanikai sérülések, rovarkártevők ellen kell védekezni.

A fertőzésveszélyt csökkenthetjük a beteg, fertőző részek eltávolításával és elégetésével. A kémiai védekezés alapja a nyugalmi időszakban végzett réztartalmú szerrel történő lemosó permetezés, majd az ezt követő vegetációban végzett fungicides permetezések.

Cseresznye és meggy blumeriellás levélfoltosodása

A gomba elsősorban cseresznyén és meggyen károsít, de a szilvát és a kajszit is megfertőzheti.

A betegség főként az erôsen csapadékos tavaszt követően válik igazán veszélyessé - mintegy járványszerűen - korai lombhullást okozva. Erős fertőzéskor a levelek elsárgulnak és legtöbbször már júniusban lehullanak. Az ilyen lombját elvesztett fán leáll a hajtásnövekedés, csökken a termôrügyképződés és a fagyállóság.

A betegség elleni védekezés alapja a lehullott beteg levelek talajba forgatása és a lemosó permetezés. Vegetációs időszakban a sziromhullást követően - 10 napos permetezési fordulót tartva - június elejéig szükséges permeteznünk. A hatékony védekezést nehezíti, hogy a kórokozó fô fertőzési időszaka egybeesik egyes fajták érésidejével, ezért a szerválasztás és a várakozási idôszak betartása nehézkes.