| Csercsapos váltómetszés |
A rövidmetszésből is eredeztethető. Logikai különbség annyi,
hogy a rövidmetszésnél eltávolítandó felső vessző egy év "haladékot"
kap.
A másik logikai megközelítés az, hogy egy hosszabb, nem leívelt metszési elem
meghagyásakor nem lesz új vessző az eredési pont közelében a csúcsdominancia miatt,
ezért ugarcsapot (rövidcsapot) kell hagynunk alsó (a cser alapjához közelebbi)
helyzetben.
Kialakítását egy vessző kétrügyes rövidcsapra metszésével kezdjük, aminek
mindkét rügye kihajt. A következő nyugalmi időszakban a felső vesszőt hosszúra
(hosszúcsap, félszálvessző, szálvessző) hagyjuk. Ennek oka a nagyobb rügyterhelés
elhelyezése, valamint egyes fajták alsó világos rügyeiben nem differenciálódik
elegendő termés, ezért magasabb rügyemeletek meghagyása is szükséges. Ez a csap a
termőcsap. Az alsót mindig rövidcsapra metszük, ugarcsapnak nevezzük.
A tenyészidőszakban a termőcsap felső rügyei kihajtanak, míg az alsók nem. Az
ugarcsap mindkét rügye nagy valószínűséggel ki fog hajtani. A nyugalmi időszakban a
volt termőcsapot (letermett vesszőt) a hozzá tartozó idősebb résszel együtt
eltávolítjuk. A megmaradó részen (a volt ugarcsapon) a felso vesszőből az előző
évi metszéssel hasonló módon termőcsapot, míg az alsóból ugarcsapot metszünk. Ez
fog évről évre ismétlődni.
Felmagasodása a rövidmetszésével azonos.
Neve onnan származik, hogy a cserből egy csap minden évben megmarad.
Az ábrában szereplo színek jelentése: