A metszés felfedezéséhez valószínűleg egy állati kártétel vezetett. Már
Aristophanes is régi szobrocskának említ egy olyan alkotást, amin egy kecske
kapaszkodik fel egy szőlőtőkére. Más legendákban szamárról találunk hasonló
említést. Észrevehették, hogy a megrágott tőkék nagyobb ízletesebb fürtöket
hoznak.
- Biológiai alapok
- Metszési elemek
- Metszésmódok és csoportosításuk
- Metszésmód az évenkénti visszavágások módja és mértéke.
- Nem marad világos rügy = teljes
visszavágás: kopaszmetszés.
- Elágazás nem nevelődik, nem marad világos rügy a tőkén, csak rejtett és
alapi rügy. Csak a Fej művelésmódon alkalmazzák olyan
fajták esetében, amelyeknek az alapi rügyei is termékenyek (convar. Pontica).
- Marad világos rügy
- Elágazás nevelődik
- Rövid
- Ugarcsappal
- Ritkán alkalmazzák.
- Ugarcsap nélkül
- Rövidmetszésnek is nevezik. A Bak és a Royat kordon művelésmódoknál
jellemző.
- Hosszú
- Ugarcsappal
- Ilyen a csercsapos váltómetszás. A Kordon, Bak és a Lugas művelésmódoknál jellemző.
- Ugarcsap nélkül
- Ide tartoznak a leívelt szálvesszős metszésmódok. A
Sylvoy kordon, Ernyo, Függőny és a GDC művelésmódoknál
jellemző.
- Elágazás nem nevelődik
- Rövid
- Ugarcsappal
- A csapok egy része ugarcsap funkcióját tölti be, ritkán alkalmazzák.
- Ugarcsap nélkül
- Nincs ilyen, mert elágazást nevelne.
- Hosszú
- Ugarcsappal
- Ilyen a cseralapos váltómetszás. A Moser kordon és a Fej
muvelésmódoknál jellemző.
- Ugarcsap nélkül
- Az ugarcsapot fattyúvessző helyettesíti, ritkán használják.
fitotechnika