fásmetszés

Metszési elemek

Metszési elemnek, csapoknak a metszéskor meghagyott vessződarabokat nevezzük. Ha egy szőlővesszőt elvágunk, akkor a tőkén maradó részt csapnak, a leeső részt venyigének nevezzük. A csapokat több szempont szerint csoportosíthatjuk:

Hosszúság szerint

Elnevezés	Meghagyott világos rügyek száma
rövid csap	1-2
hosszúcsap	3-5
félszálvesző	6-8
szálvessző	9-

Várhatóan a rövidcsap minden rügye kihajt. A hosszúcsap alsó rügyeinek kihajtása már bizonytalan, míg a félszálvessző és a szálvessző alsó rügyei alva maradnak leívelés nélkül.

Funkció szerint

Ugarcsap feladata a következo évi metszéshez szükséges vesszők biztosítása. Ez nem jelenti azt, hogy nem képződhet rajta termés. Lehet cseres csap, de simacsap is. Mindig rövidcsap!

Termőcsap egyetlen feladata a terméshozás. Következő metszéskor eltávolítják a hozzá tartó cserrel együtt. Szinte mindig cseres csap. Hossza rövidcsaptól szálvesszőig terjedhet.

Biztosítócsap feladata főleg a komoly fagykárt szenvedett tőke föld feletti részének újraneveléséhez szükséges vessző kinevelése. Gyakran a talajfelszín közelében található, hogy talajjal védhető legyen a téli fagy ellen. A Guyot művelésmód klasszikus metszésében is szerepet kaphat, de ekkor a termőalapon helyezkedik el. Lehet cserescsap és simacsap is. Mindig egy rügyes rövidcsap.

Eredet szerint

Cseres csap az a csap, amely világos rügyből fejlődött vesszőből származik. Ilyenkor mindig cserbol ered. Az ilyen vessző rügyei a legtermékenyebbek.

Sima csap a fattyúvesszőből metszett csap. Csernél idősebb részből ered. Illeszkedési felülete a látszat ellenére kicsi, ezért könnyen lepattanhat. Rügyei nem olyan termékenyek, mint a cseres csapé.