Termés (elsőrendű termés) az elsőrendű hajtáson képződött termés.

Másodtermés a hónaljhajtáson képződött termés.

A fürtnél leírt szerkezetben (buga) fejlődnek ki valódi bogyó termései.

Bogyótermés többmagvú, húsos, felnyíló termés, húsos-leves meso- és endocarpiummal, továbbá vastag kemény maghéjjal.

Valódi bogyó felső állású magházból keletkezett bogyó.

Bógyókocsánnyal (1.) kapcsolódik a bogyó a fürtághoz.

Az érett bogyók alakja, mérete igen tág határok között változhat, fajtára jellemző módon. A szőlő bogyója maximum 4 db. magot (5.) tartalmazhat, mivel a két összeforrt termőlvél egyenként 2-2 magkezdeményt tartalmaz. A kevesebb magot tartalmazó bogyók általában kisebb méretűek.

Parthenokarpikus bogyó akkor képződik, amikor a pollen stimulálja a termőt, abból magvatlan bógyó fejlődik megtermékenyítés nélkül. Nincs benne még léha mag sem. A bogyó legtöbbször zöld marad és mérete negye a normális bogyó méretének.

Stenospermokarpikus bogyóban léha mag található. mert nem történt meg a kettős megtermékenyítés, így az embrió abortálódott. Benne léha mag található. Általában fele akkora, mint a normális bogyó.

Bogyó részei:

Kocsánykorona (2.) a bogyókocsány felső, a bogyóhoz kapcsolódó, kiszélesedő része. Rajta paraszemölcsök találhatók, amiken keresztül a peronoszpóra a bogyók előrehaladottabb fejlettségű állapotában is fertőzhet.

Ecsetnek (4.) nevezzük a bogyókocsányból a bogyó belsejébe hatoló edénnyalábok tömegét. A bogyót a kocsányról lefejtve vehetjük szemügyre. Ha az ecset rövid, akkor az adott fajta teljes érés után könnyen pereg.

Viaszréteg borítja a bogyó héját, mely fajtától függően vastagabb ill. véknyabb lehet. Vastag viaszréteg esetén hamvas-nak látjuk a bogyót.

A bogyó héján fajtától függően több-kevesebb barna pontot észlelhetünk. Ezek a korábbi sztómák elparásodott maradványai. A héj alsób rétegeiben találhatók a szín-, illat-, aromaanyagok. A V. vinifera fajtáknál csak itt található színanyag, a húsban nem.

A bogyóhús (3.) tartalmazza a legtöbb nedvességet a bogyóban. V. vinifera fajták esetében nincs benne színanyag.

A mag körte vagy szív alakú, dorziventrális, hasi és háti oldalra, valamint magcsőrre és magtörzsre tagolódik.

Mag részei:

Magcsőr (1.) a mag alsó (kocsány felé eső), elkeskenyedő, hegyesedő vége. A Vitis vinifera fajnak jól fejlett magcsőre fejlődik. A végén megtalálható az egykori magkezdemény mikropiléje a magszáj (maglik), gyakran egy kis bemélyedés formájában. (1.)

Magtörzs (2.) a mag zömét kitevő, felső (kocsánytól távolabb eső) széles rész.

A köldökzsinór (rafe) (3.) (2.) a magszájnál kapcsolódik a maghoz, majd kis kiemelkedésként fut végig a magtörzs hasi oldalának középső részén s áthalad a háti oldalra, egészen a köldökig.

A hasi barázdák (2.) a magtörzs hasi oldalán a köldökzsinór két oldalán található hosszanti barázdaszerű bemélyedések.

A köldök (1.) a mag domború háti oldalának középső részén vagy felső harmadán a kerekded, ovális vagy keskeny, megnyúlt bemélyedés, illetve keskeny barázdán belüli kiemelkedés.