művelésmódok

Támberendezések

A szőlő kúszónövény, így pár kivételtol eltekintve támrendszer szükséges a sikeres termesztéséhez.

Támberendezések csoportosítása:

Nincs támasz = gyalogművelés

Csak a merev hajtásokat nevelő fajtáknál (convar. Pontica) alkalmazható, csak Fej és Bak művelésmódoknál. A filoxéra-vész elott elterjedt volt.
Ma kicsi a jelentőssége.

Van támasz

Élő támasz

A szőlő eredeti élőhelyén az erdő fáira kapaszkodott fel. Az első termesztési módja is ebből alakult ki. Ez a ligetes termesztés. A fára felkúszott, jól termő szőlőtő körül kitisztították a növényzetet, így a fény is jobban érte és a szedése is könnyebb volt. A támasz az élő fa volt. Ma ennek a támasznak a jelentősége elenyésző.
Korunk termesztésében nincs szerepe.

Élő és holt támasz vegyesen

Az élő támaszt holt támasszal kombinálják. Ilyen lehet pl., ha élő fákra léceket erősítenek, és arra vezetik fel a szőlőt.
Korunk termesztésében nincs szerepe.

Holt támasz

Nem élő anyagokat használnak fel hozzá.

Egyedi támasz

Csak az adott tőke támasztására szolgál. Leggyakoribb egyedi támasz a karó. Csoportos támaszokkal kombinálva is használják.
Szinte minden ültetvényben megtalálható.

Csoportos támasz

Több tőke támasztására szolgál.
A huzalos, csoportos támrendszereket alkalmazzák a leggyakrabban.
Ma kiemelkedő a jelentőssége.

Egysíkú

A támrendszer fő tartóelemei és a lombozat közel azonos síkban helyezkedik el. A hazánkban alkalmazott művelésmódok közül a legtöbbnek ilyen támrendszere van.

Többsíkú

A támrendszer fő tartóelemei és a lombozat nem azonos síkban helyezkedik el. Ilyen támrendszere van a következő művelésmódoknak: Kettős függöny. (GDC), Lant (líra, lyra), Duplex, Egyes lugasok

Egy "általános" huzalos támrendszer felépítése