Hazánkba túl sok fény nem éri a szőlőt. Inkább a magas hőmérséklet okozhat
problémát.
Sok
Az árnyékos viszonyokhoz is jól alkalmazkodik az egyébként fényigényes szőlő. A
lombozat fényviszonyait a hajtások megfelelő térbeli elhelyezésével
(zöldmunkákkal) tudjuk a legkönnyebben befolyásolni. Hazánkban, a túl sűrű
lombozat esetén a fürtökben a gyümölcsre emlékeztető aromák képződése gyenge,
és még növényvédelmi problémák is felléphetnek.
Hőmérséklet
A szőlő biológiai 0 foka (a látható élettevékenységhez szükséges) 10
°C. Ez a rügyfakadáshoz szükséges hőmérséklet is. A tenyészidőszak ez alapján a 10 °C-nál nagyobb átlaghőmérsékletű
napokat jelenti. Ez hazánkban évről évre és területenként is változik, átlagosan
180-190 nap.
Alacsony
Az alacsony hőmérséklet fagykárként jelentkezik a leggyakrabban. Az időpontja
alapján három fő fagyot különböztetünk meg:
Késő tavaszi
Általában utolsó előfordulása május 25. (Szent Orbán napja).
A frissen kihajtott kis hajtások károsodnak. A fajták tűrése között jelentős
különbség nincs.
Kora őszi
Az esetleg a tőkén levő termést károsítja. Főleg Németországban, Ausztriában a
természetesen fagyott termésből borkülönlegességet - "jégbort" -
készítenek. A lombozat lehullását az első fagy szokta okozni. Ez ekkor már nem
jelent kártételt. A fajták tűrése között jelentős különbség nincs.
Téli
A leghidegebb fagyok ekkor következnek be. A szőlőfajták téli fagyturése között
jelentős különbség van. A Vitis vinefera fajták a -15 °C -nál hidegebbet tartósan
nem képesek elviselni károsodás nélkül. A Vitis amurensis és a V. labrusca
leszármazottjai jobb fagytűréssel rendelkeznek. A tiszta Vitis vinifera fajták
között a Rajnai rizling a legjobb fagytűrő.
A mélynyugalomban kisebb, míg a kényszernyugalomban nagyobb hideget képesek a fajták
elviselni. Ez az interkonverzió jelensége, amikor a keményítőből cukor képződik a
hideg hatására, ezáltal a sejtnedv töményebb lesz, fagyáspontja lecsökken, tehát
nagyobb hideget is elvisel a növény.
Magas
A magas hőmérséklet káros hatása a leggyakrabban indirekt: a levegő
pára-telítetlenség növekedésével relatív vízhiányt, vízstresszt okoz a szőlő
leveleiben.
Csapadék
A csapadék mennyiségének megítélése csak a talaj szerkezetével,
vízállapotával, és vízkapacitásával együtt lehetséges. A csapadék mennyisége a
levego páratartalmát is befolyásolja.
A csapadék formája is lehet káros hatású. Itt elsősorban a jégeső károsítását
kell kiemelni.
Kevés
Kevés csapadék esetén a talaj vízkészlete lecsökken, így a szőlő is kevesebb
vizet tud elpárologtatni. Egy határon túl stresszállapotot okoz, minek során a levél
gázcsere-nyílásai bezáródnak, így a fotoszintézis is lelassul.
Sok
Túl sok csapadék elsősorban erózió, talajlevegőtlenség de a levegő magas
páratartalma útján lehet károsító hatású.
Páratartalom
Kevés
Az alacsony páratartalom a növény párologtatását fokozza. Ha a talajban elég víz
van, akkor is előfordulhat, hogy a párologtatás (transpiráció) nagyobb lesz, mint
amit a gyökérrendszer el tud látni. Ez a légköri aszály. Eredménye hasonló a
normál vízhiányéhoz, de éjszaka a hiány pótlódik, tehát kevésbé káros.
Sok
A magas páratartalom a kórokozó gombáknak (pl.: Peronospora, Botrytis) teremtenek
kedvező viszonyokat.
Szél
Kevés
A szőlő szélporozta növény. Ha a virágzáskor szélcsend van, akkor ez szintén
gátolja a megporzást, de az ültetvényben magas páratartalom is kialakulhat, ami a
gombás betegségek elterjedésének kedvezhet.
Sok
Általában szélkárral nem számolunk a szőlőtermesztésben. Káros hatása a
párolgás fokozásában nyilvánul meg a leggyakrabban. A virágzáskor a bibe gyors
kiszáradását okozhatja, így a megporzást gátolhatja. A légmozgás a páratartalmat
csökkentheti, így a gombás betegségeknek számára kedvezőtlenebb viszonyok
alakulhatnak ki.
Idő
Az adott időpontban jelentkező légköri viszonyok összessége.
Időjárás:
Az adott időszakban (néhány nap) jelentkező légköri viszonyok összessége.
Klíma:
Az adott területen hosszabb időszakon (több tíz év) keresztül kialakuló időjárás-sorozatok
összessége.
Állományklíma:
A növényállományban kialakuló légköri viszonyok, melyek jelentősen eltérhetnek
a terület mikroklímájától. Kialakulását segíti a sűrűbb, zártabb lombozat,
szélcsendes, meleg napos időjárás.
Évjárat:
A termés kialakulásának idejében (rügydifferenciálódástól szüretig) tartó időszak
időjárásainak összessége. Értékelése a termés minőségére és mennyiségére
gyakorolt hatása alapján történik. Két évjáratot hasonlítsunk össze a termés
sav- és cukortartalmának alakulása alapján.
klíma