Paprika

Főgyökérrendszere van, mely azonban csak helybe vetett növények esetén tipikus, a tűzdelt növények főgyökere egyenrangú oldalgyökerek tömegét képzi, épp ezért a gyökérrendszer inkább hasonlít bojtgyökérzethez, mint főgyökérrendszerhez. A gyökérzet sekélyen helyezkedik el, a helybe vetett növények valamivel mélyebben gyökeresednek.

Hajtásrendszer

Kezdetben lágyszárú, később elfásodó, bogasan elágazó. Megkülönböztetünk folytonnövő és determinált fajtákat. Előbbiek a 9-10.-ik nódusz után villásan elágaznak (lásd az 1. képen), általában két felé, majd mindegyik elágazás újra elágazik. Innen minden ág egy tovább növő. illetve egy tovább nem növő elágazást nevel. Minden egyes nóduszon található egy, ritkábban kettő virág. A determinált fajták (lásd az 2. képen) egy nóduszon több virágot képeznek és ezen a nóduszon le is áll a növekedés, ezután az ágrendszer idősebb részei képeznek rövid szártagú, a későbbiekben már tovább nem növő elágazásokat. Egyes irodalmak féldeterminált fajtákat is elkülönítenek, ezek botanikailag szintén folytonnövők.

1. kép: Villás elágazás.

2. kép: Determinált fajta.

Levél

Virág

Fehér színű, önbeporzó, fakultatív idegen megporzással, ez utóbbit használjuk ki hajtatásban poszméhek telepítése révén, így a termékenyülés biztonságosabb, a termés jobb minőségű. A villás elágazásokban folytonnövőknél egyesével (lásd a képen), ritkábban kettesével, míg a determinált fajtáknál csokrosan helyezkednek el.

Termés

Felfújt bogyó. Lehet csüngő (lásd az 1. képen), ill. felálló (lásd az 2. képen) helyzetű, mely fajtánként változó. Alakja szerint fajtatípusokat különböztetünk meg. Színe gazdasági érettségben lehet sárgás fehér, zöld, sárga, zöldes fehér, míg biológiai érettségben általában piros, esetleg sárga, narancssárga. Érdekességképp említhető, hogy léteznek lila, barna, sőt feketés bogyószínű fajták. (lásd az 3. képen)