| Paprika ökológiai igényei |
Fényigény
Hőigény
Vízigény
Tápanyagigény
A terméskötődéshez kb. 5000 lux fényerősség, és 12 óra feletti megvilágítástartam szükséges. Ehhez kapcsolódó fogalmak:
|
![]() |
Szabadföldi termesztésben és hideghajtatásban a fajtákra vonatkozó nettó tenyészidő,
míg fűtött hajtatásban a bruttó tenyészidő ad tájékoztatást a koraiságról.
Legkorábbi vetésidő korai (fűtött) hajtatáshoz: okt.1.+ (bruttó tenyészidő-nettó
tenyészidő).
Legkésőbbi vetésidő őszi hajtatáshoz: dec.21.-brutto tenyészidő. Ennél azonban
jóval korábban kell vetni, hiszen nem egy, hanem több emeleten várunk termést és a
később megjelenő virágok számára is kell elegendő fény a kötődéshez.
![]() |
A Markov-Haev féle osztályba sorolás alapján 25+/-7 °C-os növény. Csírázáskor 30-32 °C, szikleveles állapotban (lásd a képen) 18-20 °C, az első kötődések idején szintén 18-20 °C a hőoptimum. 10 °C alatt egyáltalán nem fejlődik a növény, 35 °C felett pedig nem köt. |
Vízigényes növény. Szabadföldön általában 600-700 mm vízadag mellett termeszthető eredményesen, ebből a vegetációs idoben kb. 300-350 mm a csapadék. Folytonnövő fajtáknál általában 7 °C hőösszeg vált ki 1 mm evapotranspirációt ( talaj és növény által elpárologtatott vízmennyiség szabadföldön), determinált (hajtásrendszer) helyrevetettnél 6-7 °C, determinált palántázottnál 5 °C. Néhány fogalom, ill. érték:
Tápanyagigényes növény, az őszi talajmunkák során szabadföldön és hajtatásban is nagy adag érett szerves trágyát dolgozunk be paprika előtt.
N: a vegetatív növekedésben van szerepe, a tenyészido során a többi tápelemhez való arányát az igény szerint változtatjuk. Kiültetés után kevesebb nitrogénnel indítunk, az első kötések megjelenésével a nitrogén aránya és mennyisége nő. N-hiány esetén a növény növekedése kis mértékű, kicsi a szára, az alsó levelek sárgulnak, a termések keskeny vállúak, görbülnek, kicsik. Túlzott N-trágyázás esetén gyakori az éppen kötődött 1-2 cm-es termések elrúgása, túlzott mértékű a szár növekedése.
K: Hiánya esetén az alsó leveleken érközi kisárgulás (lásd a képen) tapasztalható, a bogyók nem elég fényesek, elhúzódó a beérésük. Túltrágyázás esetén egyes elemekkel szemben ionantagonizmus léphet fel (pl. K-Ca).
P: A generatív részek fejlodésében és a megfelelő gyökérképződésben van
szerepe. Hiányában nem megfelelő a magképzés, ezért torzultak a bogyók, rossz a
kötődés, az alsó levelek fonákán kékeszöld, vörösesbarna elszíneződés
jelentkezik.
Ca: Hiánya esetén a paprika bogyón szövetelhalás révén fellépő csúcsrothadás (lásd a képen) lép fel, amit az esetek döntő többségében relatív hiány okoz, vagyis a talajban ott van a megfelelő mennyiségű Ca, de valamilyen oknál fogva (kevés víz a gyökérzónában, magas páratartalom, magas talaj EC érték, stb) a felvétel gátolt. Ezt szokták tévesen napégésnek is nevezni. A fehér paprikák sokkal érzékenyebbek, mint a zöld hegyes típus. Túl sok Ca a talaj pH értékét a lúgos irányba tolja el, ez tápelemfelvételi zavarokat okozhat, ionantagonizmus hatására szintén ezzel találhatjuk magunkat szembe.
Mg: Enzimalkotó, ill. aktivátor, a zöld színtestek felépítésében vesz
részt. Hiánya esetén a középső és felső levelek érközi sárgulása (lásd a
képen) figyelhető meg, mely sárgulás a levelek szélén és a levélnyél körül kezdődik.
Túlzott ellátás hatására ionantagonizmus léphet fel.
S: Fehérje és vitaminalkotó. Hiánya esetén a csúcsi levelek sárgulnak, a
növekedés lelassul, a levelek keskenyek. Túltrágyázás hatására csökken a talaj pH
értéke.
Fe: Hiányában a hajtáscsúcs kisárgul (lásd a képen), a szövetek elhalhatnak. Általában túlöntözés, levegőtlen talaj révén jelentkezo relatív hiány miatt lép fel, talajlazítással + vaskelát lombtrágyázással megszüntethető.
Mikroelemekről összefoglalóan elmondható, hogy enzimalkotók és aktivátorok, hiányuk esetén a csúcsi levelek sárgulnak, érközi fehéresedés, esetleg levélelhalások jelentkezhetnek. Kiemelhető a bór, mely a termékenyülést segíti, hiányában a hajtáscsúcs elszárad, a levélerek barnulnak. Az évről-évre rendszeresen végzett szervestrágyázás, valamint a tenyészidőben kijuttatott komplex műtrágyák biztosítani tudják a paprika mikroelemigényét, így itt is rendszerint csak relatív hiánnyal találkozhatunk (ionantagonizmus, túlöntözés).