paradicsom

Paradicsom morfológiája

Gyökérzet
Helyrevetés estén a paradicsom gyökérzetét a fejlődés korai szakaszában erős karógyökér jellemzi, később sok elágazó mellékgyökér fejlődik. A tuzdelt, ültetett növények gyökérzete erősebb, több oldalgyökér képzôdik. A paradicsomra jellemző a járulékos gyökérképződés, melynek során az ültetéskor földbe került szárrészből kiindulva gyökerek képzôdnek.

Hajtásrendszer
A paradicsom szára kezdetben hengeres, később bordázottá válik. A szár szőrözöttsége, antociános elszíneződöttsége, az ízközök hosszúsága és a főhajtás lezártsága jellegzetes fajtabélyeg. A főhajtás lezártsága szerint a fajtákat két fő típusba sorolhatjuk. Folytonos növekedésű (a) fajta esetén a főhajtás növekedése korlátlan, két virágfürt között rendesen 3 levél képződik. Determinált fajta (c) estén a főhajtás csúcsán egy virágzat képződik, lezárva ezzel a főszár növekedését. A tipikus determinált fajták esetében a főhajtást a 2.-5. virágfürt zárja le és két fürt között egy levél képződik. A gyakorlatban féldetermináltnak (b) nevezett fajták esetében a főhajtást a 7-9. virágfürt zárja le és két fürt között 2-3 levél képződik.
A fôhajtás leveleinek hónaljából előtörő hajtásokat oldalhajtásnak nevezzük.

Levél
A paradicsomnak összetett levele van. A levelszeletek száma, az osztottság mértéke és a levelek állása fajtabélyeg. A lomborítottságnak nagy szerepe lehet a termés mennyisége, koraisága és a bogyók minősége szempontjából.

Virág
A paradicsom virágára az ötös szám jellemző. A csészelevelek zöldek, szőrözöttek, az aljukon összenőttek. A sziromlevelek citromsárgák. A magház kettő vagy több termőlevélből nőtt össze. A termőlevelek száma határozza meg a virágból kifejlődött bogyó rekeszszámát. A paradicsom virágai fakultatív rovarmegporzásúak. A virágok álfürt virágzatot alkotnak.

Termés
Botanikailag a paradicsom termése tipikus bogyótermés. A bogyórekeszek száma 2 vagy több. A bogyónagyság, a bogyóalak és a bogyószín igen változatos.
A bogyónagyság 15 g-tól 300 g-ig változhat. A legkisebb, 15-30 g bogyótömegu fajták alkotják a cseresznyeparadicsom fajtakört, míg a 200-300 g bogyótömegű fajtákat hús- vagy szendvicsparadicsomnak nevezik.
A paradicsom bogyója lehet lapított, kissé lapított, gömb, ovális, szív, szögletes, körte, szilva vagy hosszúkás alakú. A friss fogyasztású fajtákra a lapított, kissé lapított és a gömb alak a jellemző. A konzervparadicsom fajták esetében a mechanikai behatásoknak jobban ellenálló szögletes és hosszúkás bogyóalakok a legelterjedtebbek.
A bogyó színe rendszerint piros, de vannak sárga és narancsszínű fajták is.

Mag
A paradicsom magja kerekded, lapos, 2-3 mm átmérőju, felülete szőrös. Ez utóbbi tulajdonsága miatt, gépi vetés előtt a magvakat koptatni szokták. Az ezermagtömeg 3 g körüli.